"Isten ígérete válik valóra a hazai református közoktatásban"

2024.05.05. 10:28

Ünnepi alkalmakkal emlékezett harmincadik tanévére a Szőnyi-iskola

Lelkesedéssel induló, ámbár mostoha kezdete ellenére folyamatos fejlődéssel vált Hódmezővásárhely meghatározó alapfokú oktatási intézményévé a Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola. Harminc – olykor küzdelmes – esztendőt ünnepelnek a Szőnyi-iskolában.

Tábori Szilvia

A Deák Ferenc utcai épület udvarán a vásárhelyi katonazenekar koncertezett még a 30. tanév nyitányaként.  Archív fotó: Tábori Szilvia

Fennállásának három évtizedét ünnepelte április utolsó hétvégéjén a Szőnyi Benjámin Általános Iskola Hódmezővásárhelyen. Míg a pénteki napon, a Szülők Estje bálon a most végzős diákok – két nyolcadikos osztály mintegy negyven fiatalja – a nemzetek táncát megidéző műsora vezette fel a Fekete Sasban az iskola alapítására is emlékező önfeledt szórakozást, addig vasárnap a Református Ótemplomban ünnepi istentiszteleten adtak hálát az isteni gondviseléséért és az iskola gyarapodásáért. Míg 1994 őszén alig kéttucatnyi gyermek kezdte tanulmányait egy tanteremben, addig ma mintegy négyszáz diák „koptatja az iskolapadokat” három telephelyen.

A vasárnapi hálaadáson egykori szőnyis diákok, jelenlegi szülők és a Szőnyiben tanító pedagógusok bizonyságtételei felidézték, hogy a helyi református köznevelés immár három évszázados múltra tekint vissza a városban. A Szőnyi lelkesedéssel induló, ámbár mostoha kezdete ellenére – az alapító papírok tanulsága szerint a jelenleg sok vitát kiváltó Petőfi utca 6. szám alatti iskolában indult volna meg az oktatás – folyamatos fejlődéssel vált a város meghatározó alapfokú iskolájává, amelynek hitvallási középpontjában a Krisztus-követés és a krisztusi szeretet áll.

Küzdelemben megharcolt év(ek)

 Huszonnyolc évvel ezelőtt kezdő tanító koromban, amikor három osztálynyi, mintegy negyvenhat fős maroknyi gyerekcsapat gyülekezett a Deák Ferenc utcai iskolaépület omladozó falai között, a tanévet záró istentiszteleten ígéretet kaptam Istentől 

– mondta a hálaadáson az iskolát 2016 óta vezető Gilicze Rózsa Judit. Az ígéret pedig valahogy így szólt: nem tudod honnan, de gyermekeket hoznak eléd, fejedelmek hozzák ölben gyermekeiket. És nem tudod még, hogy honnan, de hozzád érkeznek. Mindet ékszerként aggatod magadra, feldúlt országod pusztán heverő romjai még szűkek lesznek az ott lakóknak.

Azt már Bán Csaba református lelkész, az intézményt fenntartó ótemplomi egyházközség vezetője mondta el az eseményen: „A Szőnyi iskolával az újraindulás 30 évét ünneplik, amely hűen példázza, hogy Isten ígérete válik valóra a hazai református közoktatásban, így a Szőnyiben is. Küzdelemben megharcolt esztendők voltak, nem csupán az elején, ebben a mostani, harmincadik évben is. Napi küzdelmünk van, nincs vége. Ha egy képpel mutatnánk meg mindezt: a Szőnyi egy olyan új iskola, amely még mindig mozgásban van. És bár szeretnénk a letelepedést, a honfoglalást, ez még nem sikerült.”

Valódi kincsek bukkannak fel

Még szeptemberben, a harmincadik tanév indításakor Bán Csaba úgy fogalmazott: 

„Gyakran és egyre többen vesznek a szájukra bennünket, de az iskolában a mi dolgunk az, hogy végezzük a feladatunkat. Istennek legyen hála, nem rosszul tesszük ezt” – mondta.
Az iskolában pedig zajlott az élet. Sokszínű mindennapjaikat, a náluk folyó oktató-nevelő munkát bemutató kisfilmek egyikében Gilicze Judit igazgató úgy fogalmazott: a Szőnyi egy igazi magyar iskola magyar gyerekeknek, még akkor is, ha az idegennyelv oktatás a nevelésünk egyik fontos alappillére. A vezető szerint a gyerek attól lesz igazán magyar érzelmű, amit a környezete neki sugároz, és tanít. „A népi éneklés, a népdaléneklés, a néptánc az, ami bennünket azzá tesz, aminek a kultúránkon keresztül magunkat mondhatjuk. Nekünk pedig kötelességünk ezzel a gyerekeket megismertetni” – hangsúlyozta.

Dora-Tóthné Szappanos Edit néptáncpedagógus, hagyományismeret oktató azt fogalmazta meg: a szőnyis diákok a néptánccal egészen sajátosan a testnevelés órákon találkoznak, ahol csakis élményt és örömöt kapnak, miközben megannyi képességük és készségük fejlődik. Nagyon fontosnak tartják azt a hihetetlen élményt és érzést, amit átadhatnak néptánc és énekórákon, hiszen minden magyar népdal a magyar lélek tükre.
Gazsi László néptáncpedagógus szerint: páratlan ez a képzési forma, hogy a mindennapok része a néptánc. Valódi kincsek bukkannak fel a foglalkozásokon, a gyermekek közül sokan később valamelyik városi táncegyüttest erősítik.

Gyermek a digitális világban

A hagyományok őrzése mellett a digitális technológia ugyancsak oktató munkájuk alapvető része. 

 A digitális oktatás rávilágított bennünket arra, hogy milyen rengeteg előnnyel jár a különféle platformok használata. Tapasztaljuk például, hogy segítségükkel enyhül az esetleg nehezebben, lassabban teljesítő gyerekek frusztrációja. Ahogy a differenciált foglalkozásra is lehetőséget ad, ami különösen motiváló a diákoknak. Be kell látnunk, hogy ők már a digitális világ gyermekei

 – hangsúlyozta Molnár Szilvia tanító.
Az idegennyelvi oktatásról Szénási Annamária, az idegen nyelvi munkaközösség vezetője elmondta: negyedik éve alkalmazzák a kinesztetikus oktatási módszert. Az angol nyelven vezetett órák az életkori sajátosságoknak megfelelő nagymozgásos tevékenységgel kezdődnek, majd különféle finommotorikus tevékenységgel közelítenek az óra tananyagához. Így különösen nagy élmény a nyelvtanulás.

Edzett testben, edzett lélekkel

Bán-des Fontaine Annamária igazgatóhelyettes, testnevelés szakos tanár szerint a Szőnyiben nagy hangsúlyt kap a sport, a testi nevelés, hiszen a testnevelés óra nem csupán egy tantárgy a sok közül. Életformát kínál a gyerekeknek, olyan képességeket, amelyeket élethosszig használhatnak. Iskolás éveikben többféle mozgásformával ismerkedő diákjaik a sportélet aktív részesei; számtalan versenyen, különféle sportágakban jeleskednek, annak ellenére, hogy az iskola nem rendelkezik saját tornateremmel sem.

20230222_092048
Lélekmozgató programon az Aranyossy-iskolában. A Szőnyis diákokkal együtt ünnepelték a Magyar Parasport Napját. Archív fotó: Tábori Szilvia

A zenei nevelésről Lantosné Schmidt Klára tanító azt mesélte: évekkel ezelőtt vállalkozott először arra, hogy egy egész osztály megtanít furulyázni. Immáron az egész iskola összes tanulója kézbe veszi ezt a fúvós hangszert énekórákon, sőt, azon kívül is. A tanító szerint a zene támogatja az írás- és olvasás tanulást, erősíti a finommotoros képességeket, fejleszti a matematikai készségeket. Saját tervezésű fogástáblázattal segíti a zenetanulást, ráadásul a zenei hívóképek hozzá kapcsolódnak az olvasókönyv hívóképeihez.

Fenn a csillagos égen

A reggeli áhítatok határozzák meg a napkezdést mindhárom telephelyen, így valamennyi helyszínen Isten szava nyitja az iskolai napot. Az áhítatok liturgiájába rendszeresen aktív szereplőként kapcsolódnak be a gyerekek; énekkel, versekkel, hangszeres muzsikájukkal adnak hálát mindazokért a tálentumokért, amelyekkel Isten megajándékozta őket.
Gilicze Judit, az iskola igazgatója évnyitó köszöntőjében tanulságos útravalóként azt mondta a gyerekeknek: a hamis szavakat tartsátok távol magatoktól, az iskolában is óvakodjatok a hamis beszédtől. 

 Az lesz a mai esti házi feladatotok, hogy nézzetek fel a csillagos égre, tudva, hogy mindenki kezébe egy aranylángot adott az Isten. Az jusson eszetekbe az égbolt aranyló csillagairól, hogy az Isten által kezetekbe adott fénysugarat soha semmi gonosz nem fújhatja el. Hinni és elfogadni, megköszönni Istennek a fényességet

 – mondta.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában