2024.03.13. 20:00
Termelni tudunk, de feldolgozni még nem
Szakmai fórumot tartott Zákányszéken a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége az uniós Közös Agrárpolitikáról, különös tekintettel az induló vidékfejlesztési pályázatokra. Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke a feldolgozóipar fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, termelni tudunk de feldolgozni, közösen üzletelni, azt még nem.
Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád vármegyei elnöke, Mihálffy Béla, országgyűlési képviselő és Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke tájékoztatta Zákányszéken a gazdákat az uniós Közös Agrárpolitikáról és az induló vidékfejlesztési pályázatokról. Fotó: Török János
Fotó: Török János
– A Homokhátságot szokták az ország éléskamrájának nevezni. Az itt élő gazdák nap mint nap azért dolgoznak, hogy friss, ízletes zöldségfélék, gyümölcsfélék kerüljenek a magyar emberek asztalára. Mivel értünk dolgoznak, ezért megérdemlik a támogatást, a megbecsülést, és hogy információt kapjanak a pályázatokról, támogatásokról – mondta Mihálffy Béla, országgyűlési képviselő, aki megköszönte a fórum megszervezését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének.
Gazdákkal találkoznak
Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke Fordulat előtt Európa agrárgazdasága: kihívások, döntések és válaszok címmel tartott előadást és tájékoztatót a rendezvényen. A szakember elmondta, Magyarország több mint hetven településén, az összes vármegyében az elmúlt három hétben és a következő egy hónapon keresztül összesen két hónapon át szeretnének gazdákkal találkozni és egy rövid áttekintést adni arról, hogy miért gondolta azt a kormány 2010-2012 környékén, vagy a mezőgazdaságban több van, mint azt elődeik gondolták.
A magyar mezőgazdaság válságálló
Mint mondta, 2010 után elindult egy nagyon tudatos építkezés a mezőgazdaságban. – Az eredmények egyértelműen mutatták, hogy a magyar mezőgazdaság válságálló, nem zavart be például sem az orosz-ukrán háború, sem azóta egy újabb nemzetközi konfliktus. Tehát egyértelműen megmutatkozik, hogy a magyar mezőgazdaság egy stabil támasza az általános magyar gazdasági növekedésnek, és ezt csak a szélsőséges időjárás befolyásolja – magyarázta a mezőgazdasági bizottság elnöke.
Specializálódni kell
Kijelentette, a tavalyi évben jelentős értékeket adott hozzá a magyar összgazdasághoz a mezőgazdaság. – A kérdés pedig az, hogyan használjuk fel a támogatásokat a legjobban. A 2027-es pénzügyi ciklusban, amelyben most vagyunk, 4200 milliárd forint áll rendelkezésére a gazdálkodóknak – fogalmazott.
A politikus kitért Ukrajna uniós tagságára is. Mint mondta, ezzel egy olyan mennyiségű szántóföldi növénytermesztés kerülne be az EU-ba, amely egymaga körülbelül elvinné a teljes európai földalapú támogatások 30-40 százalékát. Éppen ezért a szakember szerint specializálódni kell a magyar gazdáknak is, a vetőmagtermesztés, netán a kertészeti ágazatok felé fordulva. A burgonya- és a hagymatermesztésről például szerinte lemaradtunk és átadtuk a lengyeleknek, mert könnyebb volt búzát, kukoricát termelni néhány nagyon erős géppel, néhány gazdálkodóval. – Ezt át kell gondolni, és a pályázatok is erre felé terelik a gazdálkodókat, különösen a feldolgozóipar felé. Mondhatnám azt, hogy termelni tudunk, de feldolgozni, közösen üzletelni, azt még nem – hangsúlyozta Font Sándor.
