2024.04.16. 17:30
A vészkorszakra emlékeztek Makón
A holokauszt magyarországi emléknapján idén is megemlékeztek a városból elhurcolt zsidókról: a Csanád vezér téri emlékjelhez bárki vihetett mécsest vagy kavicsot, a helyi izraelita közösség történetét jól ismerő történész, Urbancsok Zsolt pedig középiskolákban tartott előadásokat.
A Csanád vezér téri emlékjel tíz éve áll Makón. Fotó: Szabó Imre
Nyolcvan évvel ezelőtt gyűjtötték össze, majd deportálták a magyar zsidók tömegeit
– emlékeztetett a vészkorszak idei emléknapján Urbancsok Zsolt levéltárigazgató, a makói zsidóság és a holokauszt helyi történetének elismert kutatója. Ahogy ilyenkor minden évben, most is előadást tartott makói diákoknak, ezúttal a József Attila, a Juhász Gyula és a Galamb József nevét viselő középiskolákban. Aki személyesen akarta kifejezni együttérzését az áldozatokkal, a Csanád vezér téri emlékhelyet kereshette fel.
Urbancsok elmondta, a Dél-Alföldön a Maros-parti városban volt a legnépesebb és legszínesebb izraelita közösség a vészkorszakig. Már 1938-ban megjelentek a zsidók mindennapi életét korlátozó első törvények. Helyzetük innentől kezdve fokozatosan romlott, igazán tragikusra pedig az 1944 márciusában történt német megszállást követően fordult.
Fel kellett varrniuk ruháikra a sárga csillagot, nem mehettek strandra, moziba vagy például a ma Petőfi nevét viselő Horthy-parkba Makón
– említett néhányat az embertelen rendelkezések közül.
Végül, 1944 május 20-án gettóba zárták őket, amelyet nem hagyhattak el. Ezt Makón a Csanád vezér tér, az Eötvös és a Deák Ferenc utca által határolt háromszög alaprajzú területen alakították ki. Ide a városból és a járásból mintegy 2 ezer embert zsúfoltak, és 27 napot töltöttek itt.
Megtudtuk, hogy a Maros-parti városban a makói önkormányzat és a helyi zsidó közösség a helyi gettó létrehozásának évfordulójához kötődően tart idén nagyobb megemlékezés-sorozatot. A gettóból június 13-án hurcolták el a zsidókat, ezért ezen a napon zárulnak majd a rendezvények.
Az itteni zsidóság egy része egyébként visszatért, így Makó egyike lehetett annak az 5 magyar városnak, ahol újraindulhatott a hitközségi élet. A kommunista diktatúra, illetve 1956 idején azonban sokan kivándoroltak, így ma már alig néhány izraelita él itt.
