A talajgenerátorok már a szezon második napján 480 órát dolgoztak országszerte

Április 15-étől ismét működik a jégkármérséklő rendszer Magyarországon. Pont jókor, ugyanis már másnap, kedden jó szolgálatot tett. Ekkor érkezett meg az idei első jégeső. A meteorológusok az ország több pontjára is veszélyjelzést adtak ki.

Kovács Erika

Jégesők továbbra is lesznek, de a jég mérete nem mindegy. A talajgenrátorok segítségével kisebbíthetők. Illusztráció: Imre György

A Győr-Moson-Sopron vármegyei Mosonszolnokon borsó nagyságú jéggel érkezett a lehűlés. Ha nem működtek volna a talajgenerátorok, bajban lettek volna a település lakói.

Minden évben több milliárdos kárt előznek meg

Túl vagyunk a jégkármérséklő-rendszer idei első védekezési napján. A már hétéves rendszert, a hagyományok szerint minden évben április 15-étől működteti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Április 16-án már be is kellett kapcsolni a talajgenerátorokat, amelyek kedden, országosan összesen 480 órát működtek.

Mint ismert, az Országos Jégkármérséklő Rendszerrel, azaz a JÉGER-rel, minden évben több milliárd forint kárt előznek meg a mezőgazdaságban, emellett a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is védi.

Szeptember 30-áig dolgozik a JÉGER

A jégkármérséklő rendszer riasztási időszaka április 15-étől szeptember 30-áig tart. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 219 automata és 767 manuális talajgenerátorból álló rendszer berendezései ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, amely feláramlással jut a felhőkbe, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló szemcsék mérete kisebb lesz, mint amekkora a rendszer használata nélkül hullana.

A NAK adatai szerint a generátorokat 2023-ban 96 napon kellett, összesen 176 ezer 639 üzemórára bekapcsolni. Az eredmények beszédesek, a gazdálkodók 2023-ban 30 ezer 678 hektárra jelentettek be jégkárt, míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, jóval több mint kétszer ekkora területre, 72 ezer hektárra. A rendszer működtetéséhez a kormány, az Agrárkár-enyhítési Alap védelme érdekében, a költségvetésből évi legfeljebb 2 milliárd forint külön forrást biztosít. Számítások szerint a rendszerre fordított 1 forint 33 forint éves termelési értéket óv meg, éves szinten ez 66 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent.

A generátorkezelőknek idén is versenyt hirdet a NAK. A riasztási időszak zárása után a legjobb vármegyei, illetve országos kezelőket jutalomban részesítik.

Tavaly 9000 órát dolgoztak vármegyénkben a talajgenerátorok

Csongrád-Csanád vármegyében 44 jégkármérséklő talajgenerátor található. A 2023-as szezonban átlagosan 44,7 napot működtek, a havi átlagos bekapcsolási óraszám 201,7 volt. A legtöbbet, 48 napot a Makói, a legkevesebbet, 42 napot a Csongrádi járásban kellett működtetni a rendszert. A generátorok ugyancsak a Makói járásban dolgoztak a legtöbbet, átlagosan havi 222 órát, a legkevesebbet pedig a Csongrádi járásban, ott havi átlag 184 órát. Az éves összesítés szerint csaknem 9000 órán keresztül volt bekapcsolva a rendszer vármegyénkben.

A talajgenerátor-kezelőket a korábbi években több atrocitás is érte, mert voltak, akik egy amatőr meteorológus hergelésére a JÉGER-t okolták a szárazságért, de tavaly már nem volt ilyen probléma.